Kovács Kálmán

1890-ben született Rábagyarmaton. Édesapja, Kovács István asztalosmester, édesanyja Huszár Mária. 1911-ben vonult be a császári és királyi haditengerészethez. Szolgált az SMS Saida és az SMS Helgoland cirkálókon. Az I. világháborúban, 1916-ban 3. osztályú matróz előmunkás volt a 15. században. A háború után beállt a Vörös Hadsereg tengerészdandárjába, majd a Tanácsköztársaság bukása után gyalog menekült el Budapestről. Zalában telepedett le, 1928-ban Nagykapornakon feleségül vette Fehér Annát. 1959-ben a Tanácsköztársasági Emlékéremmel tüntették ki. Életútjáról még annyit sikerült kideríteni, hogy nyugdíjasként a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeumban volt portás és 1976-ban elhunytakor Zalaegerszegen, a Nyár utca 8. szám alatt lakott. A testvére, József is a császári és királyi haditengerészetnél töltötte katonai idejét.

Kovács Kálmán Körmendre, a húgához írt levele a haditengerészettől 1917-ben.

Kovács Kálmán idős korában.

Az 1968-as Zalai Hírlapban, Kovács Kálmánról megjelent újságcikk.