Tasnády (Taschler) Guidó
Taschler Guidó Domonkos Ernő 1889. május 5-én született Budapesten, Taschler Kálmán MÁV mérnök és Burde Mária Anna gyermekeként, római katolikus családban. Az elemi iskola III-VI. osztályát, valamint az első két gimnáziumi osztályt Szombathelyen végezte, mivel édesapja ekkor a MÁV szombathelyi üzletvezetőségén dolgozott. A fiumei Cs. és Kir. Haditengerészeti Akadémiát 1903-1908 között végezte el. Az első évet kénytelen volt megismételni, az 1908-as évfolyam rangsorában utolsó lett. 1908. június elsejével tengerészkadéttá nevezték ki, a polai Kikötőtengernagyi Hivatal állományába, majd augusztusban az SMS Sankt Georg cirkálóra, decemberben pedig az SMS Kaiser Karl VI páncélos cirkálóra osztották be. 1909 elején az SMS Erzherzog Karl-ra került, áprilisban az SMS Babenbergre, augusztusban pedig az SMS Erzherzog Ferdinand Max-ra helyezték át, de alig egy hónap múlva az SMS Custozza iskolahajóra vezényelték. Itt 1910. június 30-ig tanfolyamon vett részt, majd július 1-vel tengerészzászlóssá léptették elő. Következő állomáshelye az SMS Erzherzog Friedrich, majd szeptembertől az SMS Erzherzog Karl lett. 1911 áprilisában írásbeli dicséretet kapott, amiért Friedrich Dyrna fregatthadnaggyal együtt megmentett egy altisztet a vízbe fulladástól. Májusban már az öreg SMS Tegetthoff páncéloson szolgált, melyet ekkor őrhajóként alkalmaztak a polai kikötőben. Nyáron egy hónapot töltött az SMS Najade kutatóhajó fedélzetén, majd visszatért a Tegetthoffra. November elsejével fregatthadnaggyá léptették elő. Az 1912-es év első felét az időközben SMS Mars-ra átkeresztelt őrhajón töltötte, majd júliusban az újonciskolához vezényelték, illetve előjegyzésbe vették a torpedótiszti tanfolyamra. Ezt a kurzust végül 1913 szeptemberében kezdte el. 1914 áprilisában a Dunaflotillához helyezték át, ahol az SMP “B” őrnaszád parancsnoka lett. Szeptember 19-én hajójával az SMS Temes monitort kísérve sikeres akciót hajtott végre Belgrádnál. Október 23-án a Temes aknára futott, a “B” őrnaszád pedig jelentős szerepet játszott a legénység kimentésében. Novemberben kapta első hadikitüntetését, a Bronz Katonai Érdemérmet a vitézségi érem szalagján. 1915. május végén átadta a “B” őrnaszád parancsnokságát, október 8-án az SMS Temes II (SMS Bosna) fedélzetén szolgált, amikor a hajót Belgrádnál találat érte. Az égési sérüléseket szenvedett Taschler egymaga nyitotta ki az egyik fedélzetre vezető páncélajtót, így a hajótestben égő tűz és füst elől a legénység a fedélzetre menekülhetett. November elsejével sohajóhadnaggyá léptették elő. Decemberben elnyerte a Katonai Érdemkereszt III. osztályát hadiékítménnyel. 1916 februárjában az SMS Barsch őrnaszád parancsnoka lett. Október 2-án a Barsch és a Viza őrnaszádok Rjahovónál sikeresen megzavarták a román csapatok átkelését a Dunán. Decemberben kitüntették a német Vaskereszt II. osztályával, valamint az Ezüst Katonai Érdeméremmel a vitézségi érem szalagján. Ezt 1917 februárjában másodízben is elnyerte, majd márciusban a bolgár királyi IV. osztályú vitézségi rendet, áprilisban a Vaskorona Rend III. osztályát hadiékítménnyel és kardokkal, augusztusban az oszmán császári Hadiérmet, októberben a porosz királyi Vörös Sas Rend IV. osztályát. 1918 februárjában az SMS Bodrog monitor parancsnokává nevezték ki. 1919-ben a Dunahajóraj parancsnokságán szolgált. 1921-ben a trianoni előírásoknak megfelelően - formailag - nyugdíjazták. 1922-ben vezetéknevét Tasnád-ra magyarosította annak kapcsán, hogy felvételét kérte a Vitézi Rendbe. Avatására még abban az évben sor került, a 150-es sorolási számot kapta. Nyugalmazását követően a névlegesen a Belügyminisztérium alá tartozó Folyamőrség állományában szolgált, különböző parancsnoki beosztásokban. Vezetéknevét 1933-ban Tasnády-ra változtatta. 1934. június 2-án Budapesten feleségül vette Bernay Irén tanárnőt. 1936-ban a Honvédelmi Minisztériumba helyezték át, majd a folyamőr csajkásezred parancsnoka lett. 1938. november 1-től a Folyamőrség parancsnokává nevezték ki, ezt a beosztást 1942 áprilisáig töltötte be. 1942. augusztus 1-vel nyugállományba vonult. A magyar és a német nyelv mellett jól beszélt olaszul, angolul, szerbül és horvátul. Tagja volt a Magyar Adria Egyesületnek, illetve a Magyar Haditengerészeti Egyesületnek, utóbbinak 1941-től alelnöke volt. 1969 októberében hunyt el Budapesten.
Tasnády (Taschler) Guidó
Előmenetele:
Tengerészkadét: 1908.06.01.
Tengerészzászlós: 1910.07.01.
Fregatthadnagy: 1911.11.01.
Sorhajóhadnagy: 1915.11.01.
II. osztályú törzskapitány: (?)
I. osztályú törzskapitány: 1934.11.01.
Főtörzskapitány: 1938.11.01.
Kitüntetései (viselési sorrendben):
Magyar Érdemrend Középkeresztje hadiszalagon, a kardokkal (1941)
Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (1937)
Vaskorona Rend III. osztálya hadiékítménnyel, a kardokkal (1917)
Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (1930)
Katonai Érdemkereszt III. osztálya hadiékítménnyel (1915) a kardokkal (1917)
Ezüst Katonai Érdemérem a vitézségi érem szalagján a kardokkal, másodízben (1917)
Ezüst Katonai Érdemérem a vitézségi érem szalagján (1916), a kardokkal (1917)
Bronz Katonai Érdemérem a vitézségi érem szalagján (1914), a kardokkal (1917)
Magyar Koronás Bronzérem hadiszalagon, ismétlőpánttal, kardokkal, a III. osztályú, hadiékítményes Katonai Érdemkereszt miniatűrjével(?)
Károly Csapatkereszt (1917?)
Sebesültek Érme, sáv nélkül (?)
Nemzetvédelmi Kereszt (1942)
Magyar Háborús Emlékérem, karddal és sisakkal (?)
Tiszti Szolgálati Jel II. osztálya (1940)
Jubileumi Kereszt a fegyveres erő számára (1908)
1912-13-as Emlékkereszt (1913)
Német Sas Rend I. osztálya (1942)
Német Vaskereszt II. osztálya (1916)
Bolgár királyi IV. osztályú vitézségi rend (1917)
Oszmán császári Vas Félhold (1917)
Porosz királyi Vörös Sas Rend IV. osztálya (1917)
Tasnády (Taschler) Guidó a haditengerészettől Szombathlyre a családjához írt képeslapjai 1904-1909 között.
