Dr. herényi Gothard István
Dr. herényi Gothard István 1869. április 23-án született Herényben. Középiskoláit Szombathelyen végezte, majd az érettségi után bevonult a császári és királyi 83. gyalogezredhez mint egyéves önkéntes. 1889-ben a majd fél éves katonaállományban eltöltött kötelező szolgálat után megkezdhette tanulmányait a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karán. 1893-ban, miután megkapta orvosi oklevelét, újabb féléves szolgálat következett, ekkor már tartalékos segédorvos-helyettesként. Ez alatt a fél év alatt kellett elsajátítania azokat az ismereteket, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy képesített katonaorvossá váljon. Mivel a szükséges vizsgákat sikeresen letette, 1894. június 20-án tartalékos tengerész segédorvossá nevezték ki. Az előírt szolgálati idő kitöltése után visszatért a civil életbe. Testvérével számos külföldi utazást tett Európában, Amerikában és Észak-Afrikában. 1895-től Bécsben, 1897-től Berlinben, 1898-tól pedig Párizsban képezte tovább magát az ideggyógyászat terén, és praktizált is, évekig dolgozott a Pitié-Salpêtrière kórházban, a kor egyik legnevesebb egészségügyi intézményében. Franciaországi praxisa mellett a nyarakat Herényben töltötte, ilyenkor ingyen kezelte a hozzá forduló szegény betegeket. Itthon érte az I. világháború kitörése, így hamarosan bevonult.
A háború során végig a Dunaflottilla állományában szolgált. Az SMS Körös fedélzetén tartózkodott, amikor a monitort magában foglaló hajócsoport 1914. július 29-ére virradó éjjel leadta az első lövéseket Belgrádra. 1914 decemberében Bronz Katonai Érdeméremmel tüntették ki a katonai érdemkereszt szalagján az ellenséggel szemben tanúsított vitéz és önfeláldozó magatartásáért, ekkor a Klupa nevű kórházhajó állományába tartozott. 1915. január 1-gyel fregattorvossá léptették elő 1-es rangszámmal tengervéd állományában. Ebben az évben az SMS Bodrog fedélzetén részt vett abban a vállalkozásban, amely során a Vaskapun áthaladva lőszert szállítottak a Dunán Törökországnak. 1915 októberében megkapta a szász királyi Albrecht-rend 2. osztályú lovagkeresztjét a kardokkal. A Románia elleni harcokban az SMS Sava fedélzetén vett részt. 1917. május 1-ével sorhajóorvossá léptették elő a tengervéd állományában 1-es rangszámmal. 1917. január 20-án Ezüst Katonai Érdeméremmel tüntették ki a katonai érdemkereszt szalagján. 1918 januárjában újabb elismerés érte, ekkor a Ferenc József-rend lovagkeresztjét ítélték meg számára hadiékítménnyel és a kardokkal. 1918. május 15-től az SMS Bosna monitoron vett részt abban a vállalkozásban, amely során az Olaf Wulff korvettkapitány hajócsoportja felderítést végzett a Dnyeper folyón. 1918 őszén az SMS Enns fedélzetén szolgált.
Leszerelése után visszatért Herénybe, ahol rendelőt nyitott. Feleségül vette bárdossi Bárdossy Ilonát, házasságuk azonban gyermektelen maradt. Az ő elnökletével alakult meg 1937-ben a Magyar Haditengerész Egyesület szombathelyi, SMS Balaton csoportja. Az csoport ülésein számos alkalommal tartott ismeretterjesztő előadásokat a haditengerészet I. világháborús működéséről. 1940-42 között Szombathelyen a Vakok dunántúli állami ipariskolája és foglalkoztató intézetének orvosaként működött. 1948. október 21-én hunyt el Szombathelyen tüdőgyulladás következtében.
A mellett, hogy kiválóan képzett orvos volt, betegeihez igen emberségesen viszonyult, számos alkalommal ingyen látta el a hozzá forduló szegényeket. Igen széles műveltséggel rendelkezett a művészettörténet, a csillagászat és a festészet terén. E témákban írásai is jelentek meg, 1937-ben például ő dolgozta fel Sterio Károly festőművész pályafutását. Gothard István egyébként maga is szívesen vett a kezébe festőecsetet.
Rendfokozatai:
tartalékos tengerész segédorvos 1894.06.20.
fregattorvos a tengervéd állományában 1915.01.01.
sorhajóorvos a tengervéd állományában 1917.01.01.
Kitüntetései (viselési sorrendben):
Ferenc József-rend lovagkeresztje a hadiékítménnyel és a kardokkal (1918)
Ezüst Katonai Érdemérem a katonai érdemkereszt szalagján (1917)
Bronz Katonai Érdemérem a katonai érdemkereszt szalagján (1914)
Károly Csapatkereszt (1918)
Vöröskereszt II. osztályú díszjelvénye hadiékítménnyel (1915)
Jubileumi Emlékérem (1898)
szász királyi Albrecht-rend 2. osztályú lovagkeresztje a kardokkal (1915)
Dr. herényi Gothard István sorhajóorvos
Dr. herényi Gothárd István idős korában.
M.KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISZTER
HAJÓZÁSI ÉS KIKÖTŐÜGYI TANÁCS
Ezennel igazolom, hogy Gothard István dr., a világháboru kitörésekor rögtön önként tényleges szolgálatra jelentkezett és mint szolgálaton kívüli tengerész orvos /korvetten arzt/ 1914. június 25.-én a cs. és kir. Duna-hajórajhoz bevonult és a hajóraj 1918. leszereléséig szolgálatot teljesített.
E közben nem a kórházhajón szolgált, hanem mind végig a monitorokon és minden ütközetben, valamint Wulff-féle flottilla osztag utján a Fekete-tengeren és az ukrániai folyókon is részt vett.
Mindig kiváló bátorsággal állta meg a helyét, kitünő orvos volt és az egészségügyi szolgálatot járvány veszély esetén mintaszerüen megszervezte.
Nevelő befolyása a legénységre akkor is érvényesült, amikor Budapesten az összeomlás után a fegyelem erősen meglazult, kiváló szivhez szóló, hazafias szónoklataival megnyugtatta a zendülésre hajló legénységet. Mindvégig birta elöljáróinak teljes bizalmát, a tisztikar barátságát és a legénység ragaszkodó tiszteletét.
Tudomásom van arról, hogy a háborus szolgálata folytán nagy anyagi károsodást szenvedett és jelenleg is sulyos anyagi viszonyok közt él.
Budapest, 1934. évi február hó 24.-én.
ny. m. kir. folyamőr vezérfőkapitány
a volt cs. és kir. Dunahajóraj utolsó parancsnoka
Olaf Wulf által kiadott igazolvány dr. Gotthard István I. világháborús szerepéről.
