Dr. herényi Gothard István
Dr. herényi Gothard István 1869. április 23-án született Herényben. Középiskoláit Szombathelyen végezte, majd az érettségi után bevonult a császári és királyi 83. gyalogezredhez mint egyéves önkéntes. 1889-ben a majd fél éves katonaállományban eltöltött kötelező szolgálat után megkezdhette tanulmányait a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karán. 1893-ban, miután megkapta orvosi oklevelét, újabb féléves szolgálat következett, ekkor már tartalékos segédorvos-helyettesként. Ez alatt a fél év alatt kellett elsajátítania azokat az ismereteket, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy képesített katonaorvossá váljon. Mivel a szükséges vizsgákat sikeresen letette, 1894. június 20-án tartalékos tengerész segédorvossá nevezték ki. Az előírt szolgálati idő kitöltése után visszatért a civil életbe. Testvérével számos külföldi utazást tett Európában, Amerikában és Észak-Afrikában. 1895-től Bécsben, 1897-től Berlinben, 1898-tól pedig Párizsban képezte tovább magát az ideggyógyászat terén, és praktizált is, évekig dolgozott a Pitié-Salpêtrière kórházban, a kor egyik legnevesebb egészségügyi intézményében. Franciaországi praxisa mellett a nyarakat Herényben töltötte, ilyenkor ingyen kezelte a hozzá forduló szegény betegeket. Itthon érte az I. világháború kitörése, így hamarosan bevonult.
A háború során végig a Dunaflottilla állományában szolgált. Az SMS Körös fedélzetén tartózkodott, amikor a monitort magában foglaló hajócsoport 1914. július 29-ére virradó éjjel leadta az első lövéseket Belgrádra. 1914 decemberében Bronz Katonai Érdeméremmel tüntették ki a katonai érdemkereszt szalagján az ellenséggel szemben tanúsított vitéz és önfeláldozó magatartásáért, ekkor a Klupa nevű kórházhajó állományába tartozott. 1915. január 1-gyel fregattorvossá léptették elő 1-es rangszámmal tengervéd állományában. Ebben az évben az SMS Bodrog fedélzetén részt vett abban a vállalkozásban, amely során a Vaskapun áthaladva lőszert szállítottak a Dunán Törökországnak. 1915 októberében megkapta a szász királyi Albrecht-rend 2. osztályú lovagkeresztjét a kardokkal. A Románia elleni harcokban az SMS Sava fedélzetén vett részt. 1917. május 1-ével sorhajóorvossá léptették elő a tengervéd állományában 1-es rangszámmal. 1917. január 20-án Ezüst Katonai Érdeméremmel tüntették ki a katonai érdemkereszt szalagján. 1918 januárjában újabb elismerés érte, ekkor a Ferenc József-rend lovagkeresztjét ítélték meg számára hadiékítménnyel és a kardokkal. 1918. május 15-től az SMS Bosna monitoron vett részt abban a vállalkozásban, amely során az Olaf Wulff korvettkapitány hajócsoportja felderítést végzett a Dnyeper folyón. 1918 őszén az SMS Enns fedélzetén szolgált.
Leszerelése után visszatért Herénybe, ahol rendelőt nyitott. Feleségül vette bárdossi Bárdossy Ilonát, házasságuk azonban gyermektelen maradt. Az ő elnökletével alakult meg 1937-ben a Magyar Haditengerész Egyesület szombathelyi, SMS Balaton csoportja. Az csoport ülésein számos alkalommal tartott ismeretterjesztő előadásokat a haditengerészet I. világháborús működéséről. 1940-42 között Szombathelyen a Vakok dunántúli állami ipariskolája és foglalkoztató intézetének orvosaként működött. 1948. október 21-én hunyt el Szombathelyen tüdőgyulladás következtében.
A mellett, hogy kiválóan képzett orvos volt, betegeihez igen emberségesen viszonyult, számos alkalommal ingyen látta el a hozzá forduló szegényeket. Igen széles műveltséggel rendelkezett a művészettörténet, a csillagászat és a festészet terén. E témákban írásai is jelentek meg, 1937-ben például ő dolgozta fel Sterio Károly festőművész pályafutását. Gothard István egyébként maga is szívesen vett a kezébe festőecsetet.
Rendfokozatai:
tartalékos tengerész segédorvos 1894.06.20.
fregattorvos a tengervéd állományában 1915.01.01.
sorhajóorvos a tengervéd állományában 1917.01.01.
Kitüntetései (viselési sorrendben):
Ferenc József-rend lovagkeresztje a hadiékítménnyel és a kardokkal (1918)
Ezüst Katonai Érdemérem a katonai érdemkereszt szalagján (1917)
Bronz Katonai Érdemérem a katonai érdemkereszt szalagján (1914)
Károly Csapatkereszt (1918)
Vöröskereszt II. osztályú díszjelvénye hadiékítménnyel (1915)
Jubileumi Emlékérem (1898)
szász királyi Albrecht-rend 2. osztályú lovagkeresztje a kardokkal (1915)
Dr. herényi Gothard István sorhajóorvos
Dr. herényi Gothárd István idős korában.
Olaf Wulf által kiadott igazolvány dr. Gotthard István I. világháborús szerepéről.
M.KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISZTER
HAJÓZÁSI ÉS KIKÖTŐÜGYI TANÁCS
Ezennel igazolom, hogy Gothard István dr., a világháboru kitörésekor rögtön önként tényleges szolgálatra jelentkezett és mint szolgálaton kívüli tengerész orvos /korvetten arzt/ 1914. június 25.-én a cs. és kir. Duna-hajórajhoz bevonult és a hajóraj 1918. leszereléséig szolgálatot teljesített.
E közben nem a kórházhajón szolgált, hanem mind végig a monitorokon és minden ütközetben, valamint Wulff-féle flottilla osztag utján a Fekete-tengeren és az ukrániai folyókon is részt vett.
Mindig kiváló bátorsággal állta meg a helyét, kitünő orvos volt és az egészségügyi szolgálatot járvány veszély esetén mintaszerüen megszervezte.
Nevelő befolyása a legénységre akkor is érvényesült, amikor Budapesten az összeomlás után a fegyelem erősen meglazult, kiváló szivhez szóló, hazafias szónoklataival megnyugtatta a zendülésre hajló legénységet. Mindvégig birta elöljáróinak teljes bizalmát, a tisztikar barátságát és a legénység ragaszkodó tiszteletét.
Tudomásom van arról, hogy a háborus szolgálata folytán nagy anyagi károsodást szenvedett és jelenleg is sulyos anyagi viszonyok közt él.
Budapest, 1934. évi február hó 24.-én.
ny. m. kir. folyamőr vezérfőkapitány
a volt cs. és kir. Dunahajóraj utolsó parancsnoka
