1893-ban született Pozsonyban. A császári és királyi haditengerészethez 1912-ben vonult be Polába, ahol szolgálatot teljesített az SMS Árpád és az SMS Viribus Unitis hadihajókon. 1914-től az SMS Erzherzog Ferdinand Max hadihajóra kapott beosztást, amellyel részt vett Ancona bombázásában. 1915-től áthelyezték a trieszti tengerész-zászlóaljhoz, majd 1917-től a császári és királyi 72. gyalogezred kötelékébe, ahol az olasz fronton az összeomlásig teljesített szolgálatot. A háború után az országgyarapító hadműveletekben is részt vett. A civil életben Szombathelyen féregírtó vállalkozást üzemeltetett. 1931-ben megnősült, feleségétől, Németh Máriától három fiúgyermeke született: Károly, Pál és ?. Mint pénztáros tagja volt a két háború közötti Magyar Adria Egyesület - később a Magyar Haditengerészeti Egyesület - S.M.S Balaton szombathelyi csoportjának. 1971-ben hunyt el Szombathelyen.
Kitüntetései:
1. osztályú Ezüst Vitézségi Érem,
2. osztályú Ezüst Vitézségi Érem,
Bronz Vitézségi Érem,
Károly Csapatkereszt,
Erdélyi és Délvidéki Emlékérem,
Mentő Érem (?) kétszer,
1912/13-as Emlékkereszt,
Magyar Háborús Emlékérem,
Bajor kitüntetési érem.
