Stadler Jenő

1897-ben született Söptén. Izraelita vallású. 1914-ben vonult be a császári és királyi haditengerészethez. Az I. világháborúban 1916-ban mint tüzérmatróz szolgált az SMS Monfalcone felfegyverzett gőzősön. (A hajó a trieszti Lagúna Flottilla, majd az úgynevezett U-Such-Flottille a tengeralattjáró-elhárításra alkalmazott hajóraj tagja volt.) 1916. november 19. és 1917. január 25. között tüdőlövéssel ápolták a fiumei tartalék kórházban. A háború után megnősült, feleségétől Grosz Iréntől négy gyermeke született, Katalin (1921), József (1923), Éva (1926) és János (1931). Kereskedőként dolgozott Szombathelyen, közben szolgált a Magyar Királyi Folyamőrségnél tartalékosként. Alapítótagja volt az 1937-ben megalakult Magyar Haditengerészeti Egyesület SMS Balaton szombathelyi csoportjának, amelyben jegyzőként tevékenykedett. A családot a II. világháború alatt zsidó származásuk miatt deportálták. A hattagú Stadler családból csak a három nagyobb gyerek élte túl a háborút. Stadler Jenő Magyarországon halt meg munkaszolgálatosként, felesége Irén és legkisebb gyerekük, János Auschwitzban vesztették életüket. Stadler Jenő leszármazottai ma Svédországban élnek.

A fent említett személyről további információk találhatók a Magyar Haditengerészeti Egyesület - S.M.S Balaton szombathelyi csoport oldalon.

Stadler Jenő